2017-ben két kiemelt labdarúgó egyesület utánpótlásában vizsgáltunk meg 111 ifjú sportolót, majd követtük sérüléseiket egy éven keresztül. Nézzük milyen összefüggéseket találtunk a FMS és sérülések között.

A vizsgálatban részt vevő labdarúgók (N=111) magasságának átlaga 1,79 ±0,06 méter, testsúlyuk átlaga 69,83±6,84 kilogramm. A BMI érték átlaga 21,69±1,53 kg/m² ,ami az optimális értékbe esik bele. A normál intervallumba(18,5-24,99)kg/m² csak 4 sportoló nem fért be egy az enyhe sovány (17,0-18,49 kg/m²), egy a mérsékelt sovány (16,0-16,99 kg/m²) és ketten pedig a túlsúlyos kategóriába (25,0-29,99 kg/m²) tartoznak. Az átlag életkoruk 16,32±1,28 év amiben 40 sportoló 16 éven aluli 33-an az U17-es korosztály játékosai és 38 játékos az U19-es csapathoz tartozik. Az adatok felvételekor megvizsgáltuk hogy, milyen labdarúgó múlttal rendelkeznek a játékosok. 67 játékosnak több mint 11 év tapasztalata van 42-en 6-10 év között határozták meg  a sportban eltöltött évek számát és csak 2 ember rendelkezik ennél kevesebb tapasztalattal.

Feltételeztük, hogy a Functional Movment Screen szűrésen elért 14 feletti összpontszám esetén kevesebb a sérülés.

Kihasználva a 14 pontos kritikus határértéket egy 2×2-es kontingencia táblázat segítségével meghatároztuk a teszt szenzitivitását ami 0,843(95,5% standard hiba esetén alsó érték 0,7362, felső érték 0,918) a specificitás 0,6098 (alsó érték 0,445, felső érték 0,7580) a pozitív valószínűség ráta 2,16 (alsó érték 1,45 felső érték 3,21). Azoknál akik az Functional Movement Screen szűrésen 14 feletti eredményt ért el szignifikánsan alacsonyabb a valószínűségé a súlyos sérülések kialakulásának (Fischer féle egzakt teszt, p=0,00) Gyenge korrelációs kapcsolatot találtunk az FMS és a 7 napnál hosszabb kihagyást igénylő sérülések között (r=-0,489) Lineáris regresszió analízis az egész populációra(n=111) kimutatta(r=-0,489, r²=0,239, p=0,00) azt, hogy statisztikailag szignifikáns kapcsolat van az FMS pontszám és a sérülések között.

Feltételeztük, hogy a sérülések jelentős része alsó végtagi sérülés.

Kiinduló feltételezésem szerint az alsóvégtagi sérülések a felsővégtagiaknál nagyobb arányban figyelhetők meg az alapsokaságban. Ennek ellenőrzésére két sokasági arányra vonatkozó Z-próbát alkalmaztam. A kapott empirikus próbafüggvény értéke 10,291 lett, ami jóval nagyobb a kritikus Z érték 1,645-ös értékénél, így a nullhipotézis elvetése és az alternatív, egyben kutatási hipotézis megtartása mellett döntöttem. A minta alapján tehát 5%-os szignifikancia szint mellett verifikálható a kiinduló feltevés, miszerint a felsővégtagi sérülések ritkábbak az alsóvégtagiaknál. Magában a mintában a kétféle sérülés aránya is jelentős különbséget mutat: míg az utóbbiak az alanyok 70,27%-nál, addig az előbbiek a megfigyelt egyedek mindössze 3,6%-nál tapasztalhatóak.

Feltételeztük, hogy az előző sérülések újabb sérülésre hajlamosító tényező.

Egy 2×2-es kontingencia táblázat segítségével meghatároztuk a teszt szenzitivitását ami 0,7662(95,5% standard hiba esetén alsó érték 0,6559, felső érték 0,8552) a specificitás 0,7234 (alsó érték 0,5736, felső érték 0,8438) a pozitív valószínűség ráta 2,77 (alsó érték 1,72 felső érték 4,47). Azoknál akik az Functional Movement Screen szűrés során funkcionális aszimmetrát mutattak szignifikánsan magasabb a valószínűségé a sérülések kialakulásának (Fischer féle egzakt teszt, p=0,0001)

		Van sérülés	Nincs sérülés
	Aszimmetria	59	13
	Nincs aszimmetria	18	21

Alap feltevésem miszerint a múltban elszenvedett sérülés hajlamosító tényezője az újra sérülésnek statisztikailag kimutatható. Az előre meghatározott 5%-os szignifikancia szint esetében. Khi- négyzet próba segítségével kimutatható, ahol a p értékünk 0,044 tehát alátámasztottuk, hogy a egy előzőleg elszenvedett sérülés és egy új sérülés között szignifikáns kapcsolat van.

Feltételeztük, hogy az Functional Movement Screen szűrés során mért jobb-bal oldali funkcionális aszimmetria sérülésre hajlamosító tényező

Nemzetközi kutatások alapján vizsgáltuk a mozgásmintai aszimmetriák és a sérülések kapcsolatát. Khi-négyzet próba segítségével igazolni tudtuk az aszimmetriák sérülésre hajlamosító tényezők. P értékünk (p=0,002) az előre meghatározott a szakirodalmakban is használt 5%-os szignifikancia szint alatt van. 

Feltételeztük, hogy a sportolók több minimális és kis sérülést szenvednek el, mint a súlyos sérülést.

Kiinduló feltételezésem, hogy a nemzetközi szakirodalomban is magasabb számú minimális és kis sérülés tapasztalható mint a közepes és súlyos sérülés beigazolódott. A párosított kétmintás t-próba alkalmazásával szignifikánsan több a minimális és kis sérülések száma. Az előre meghatározott 5%-os szignifikancia érték alatti p értket kaptunk (p= 0,043357477).

Feltételezzük, hogy a Functional Movement Screen aktív nyújtottlábas emelés pontszáma összefüggésben van a combsérülések számával.

Lineáris regresszió kimutatta statisztikailag összefüggés van a a nyújtottlábas emeleés pontszáma és a comsérülések között(p=0,0123). Gyenge de biztos korrelációs kapcsolat (r=-0,237, r²=0,056) van az aktív nyújtottláb-emelés pontszáma és comb sérülései között. A khi négyzetpróba használatával a p 0,038-as értéket mutat amit alatta van az előre meghatározott szignifikanci értéknek p<0,05.

Egyébb eredmények

A kutatás elején mért Functional Movement Screen összpontszám átlaga 15,26±1,53. Az FMS eredmények a pályán elfoglalt pozíciókra lebontott elemzésekor nem találtunk szignifikáns különbséget a csoportok között. A legmagasabb eredményt a támadók érték el. 

	Kapus	Védő	Középpályás	Támadók	Összesen
Mély guggolás	1,85±0,61	1,84±0,62	1,83±+0,62	1,86±0,63	1,82±0,62
Átlépés	2,07±0,28	2,07±029	2,06±0,28	2,06±0,28	2,06±0,28
Kitörés	2,07±0,36	2,08±0,36	2,07±0,35	2,08±0,37	2,07±0,35
Váll mobilitás	2,45±0,60	2,44±0,60	2,43±0,60	2,47±060	2,43±0,60
Aktív nyújtottláb-emelés	2,06±0,56	2,04±0,57	2,04±0,57	2,05±0,57	2,04±0,57
Törzs stabilitás- fekvőtámasz	2,83±038	2,83±0,38	2,83±0,38	2,81±0,39	2,83±038
Rotációs stabilitás	2,00+0,00	2,00±0,0	2,00±0,02	2,00±0,03	2,00±0,04
Összpontszám	15,33±1,49	15,30±1,52	15,26±0,51	15,34±1,54	15,26±1,51

A legjobban kivitelezett gyakorlatnak a törzs stabilitás- fekvőtámasz bizonyult, ami 2,83±0,38-as átlag pontszámmal rendelkezik, a másik stabilitás tesztünk a rotációs stabilitás egy jóval alacsonyabb pontszámot ért el(2,00±0,00)(Mára ezt a tesztet a FMS rendszer megváltoztatta) . Jó stabilitás előfeltétele a megfelelő mobilitás. A váll mobilitási mozgásmintára átlagosan 2,56±0,59-es értéket kaptunk, ami a maximálisan elérhető 3-hoz képest igen jónak számít. Ez adódhat abból, hogy a labdarúgás inkább az alsó végtagi specializációt követel meg. A másik mobilitás tesztünk az aktív nyújtottláb-emelés átlag eredménye ezt igazolja is, ennek pontszáma jóval alacsonyabb 2,15±0,59. A komplex mozgások közül  guggolás mozgásminta az összetettsége és miatt is a legalacsonyabb átlagot érte el mind a három korosztályt figyelembe véve (1,82±0,63, 1,9±0,63, 1,76±0,59). A másik két magasabb szintű mozgásminták eredménye a kitörés esetén 2,21±0,45 és közel azonosan teljesítettek az átlépés gyakorlaton is aminek átlagja 2,23±0,44.

Labdarúgás és a sérülések eredménye

Az egyéves megfigyelés során 43059 óra labdarúgással eltöltött órát dokumentáltunk ennek 81%(34059 óra) edzés míg a 19% (8306 óra) mérkőzés dokumentációval telt. A megfigyelt idő alatt 118 sérülést regisztráltunk. Összeségében 2,74 sérülés jutott minden labdarúgással töltött 1000 órára, mérkőzéseken ez szám 4,696/ 1000 óra, edzésen pedig 2,74/ 1000 óra. Az elszenvedett balesetek miatt összesen 2608 nap kihagyására kényszerültek a sportolók. Egy sérülés átlagban 22,1 nap kihagyást vont maga után. 

A sérülések száma posztokra lebontva is eltérést mutat. A sérülések 41,53 %-át a védők a 38,14%-át pedig a középpályások szenvedték el. Egyénekre bontva egy védőre 1,29 sérülés jut egy évben, utána 1,15-ös mutatóval a csatárok következnek.

	Sérülések száma	Összes sérülés	sérülés/ fő /év
Kapus (n=12)	9	7,63%	0,75
Védők (n=38)	49	41,53%	1,29
Középpályás (n=48)	45	38,14%	0,94
Csatár (n=13)	15	12,71%	1,15

A sérülések lokalizációját figyelembe véve a legtöbb  comb ártalom volt, az összes sérülés 45,76% -át tette ki. Utána  a leggyakrabban előforduló sérülés a boka(27,97%), a térd (16,10%), ezt követi a lábfej, a felsővégtag és a csípő ártalmak. Sérülések lokalizációja a korosztályok figyelembe vételével. Míg a comb sérülések az U16-os korosztálynál volt a legmagasabb, addig a boka sérülések az U19-es korosztálynál fordult elő a leggyakrabban.

 A sérüléseket osztályoztuk az utána kihagyott napok alapján is. A 118 sérülésnek a 11,86%-a súlyos sérülésnek, 30,51% közepes, míg a fennmaradó sérülések egyenlő arányban oszlottak el a kis(28,1%) és minimális sérülések (28,1%). Egy sérülés átlagosan 22,1 nap kihagyást jelentett.