Functional Movement Screen

Gray Cook és Lee Burton által 1995-ben kifejlesztett és 2001-től forgalomban lévő Functional Movement Screen (FMS) a sportolók alapvető mozgásmintáinak szűrésének nemzetközileg elfogadott eszköze. Az alapítók, egy olyan gyors és hatékony rendszert szerettek volna létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy kiszűrjék a sportoló mozgás limitációját, a nem megfelelő statikus és dinamikus stabilitást és az aszimmetriákat, ami a nem kontakt sérülések legnagyobb rizikófaktora. Mindketten komoly klinikai tapasztalattal a hátuk mögött, egy a mozgás fejlődésének szakaszait magába foglaló rendszert alkottak meg, ahol a mozgásokat az általuk alkotott kritériumok szerint objektívan mérhetővé tettek. A szűrés 7 egyszerű gyakorlatból (ebből öt külön vizsgálja a jobb és bal oldalt) és 3 fájdalomtesztből áll. Mély guggolás, átlépés, kitörés, váll mobilitás, aktív nyújtottláb- emelés, törzs stabilitás-fekvőtámasz, rotációs stabilitás. Végrehajtásuk megfelelő mobilitást, stabilitást, flexibilitást és ideg-izom kapcsolatot kíván meg. Ezek által megvizsgálhatjuk a törzsizomzat megfelelő stabilizáló képességét az ízületek mozgástartományát, kellő mobilitását és az egyén egyensúlyozó képességét. A rosszul kivitelezett minták a későbbi sérülések legjobb előremutatói. Nem kontakt sérülések esetén akár 15-szörösre is megnövekedhet a sérülések rizikója. És ahogy a mondás is tartja, minden lánc, olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme ez igaz a mozgásra is. A mozgásunk annyira lesz hatékony és biztonságos mint a leggyengébb pont. Minden mozgásmintát 0-3 pontrendszer alapján pontozunk. 3 pontot kap, aki az FMS kritériumainak megfelelően hajtja végre a tesztet. 2-t, aki kompenzációval hajtja végre a mintát. 1-et, aki nem képes kivitelezni a feladatot és 0 pontot kap aki a minőségétől függetlenül fájdalmat érez a kivitelezés során. (Cook Gray, 2006)

Fájdalom

A Functional Movement Screen 4 alapvető szűrőt foglal magába. Az első a fájdalom. A mozgás során fájdalom érzékelés egy korai figyelmeztető jel. A test jelzi a gyulladást, a nem megfelelő izomaktivitást, vagy strukturális elváltozást. A testnek képesnek kell lennie fájdalom kezelésére és mellette funkciókat betöltésére is de ez egy túlélési ösztön, amit csak akkor szabad engedni működésbe lépni ha nincs más választásunk. A fájdalom csak egy jel ami kémiai vagy mechanikai problémákra figyelmeztet. Kémia probléma lehet gyulladás, fertőzés, különböző szöveti irritáció, folyadékgyűlem, duzzanat. Mechanikai jelzés adódhat nem megfelelő mozgástartomány miatt, anatómiai elváltozásból vagy ideg-izom kapcsolat hiányából. A két probléma sokszor együttesen fordul elő. Sok sérülés esetén a gyulladásos folyamatok idéznek elő egy mechanikai ízületi és szöveti merevséget. A teszt végrehajtása közben megjelenő fájdalom sérülést vagy megnövekedett rizikófaktort jelez. Az első szűrő ha működésbe lép vége is a tesztnek. A 7 gyakorlaton kívül a szűrés 3 fájdalom tesztet is alkalmaz. A vállmobilitási teszthez, tartozik egy inpigment fájdalom teszt, a törzs stabilitás fekvőtámasz mintához egy gerinc nyújtási fájdalom teszt a rotációs stabilitáshoz pedig a gerinc hajlítási fájdalom teszt. A fájdalom teszt pozitív értékelése esetén a teljesített minta minőségétől függetlenül 0 pontot eredményez. A tesztek a vállövet, a lumbális gerinc és medence régióját célozzák meg mert általában ezeken a helyeken enged a test a megfelelő stabilitásból egy szomszédos ízület nem hatékony működése miatt, amihez fájdalom társulhat.

Limitáció

A második filter a limitációk a mozgás közben. A FMS megköveteli az ízületek együttes mozgását a tesztek során ellentétben a használatos izolált ízületi betegvizsgálattal. A mozgás egyes ízületekben lehet teljes és megfelelő de ha nem jó az együttes koordinációja akkor a mozgás közben folyamatos kompenzációk jönnek létre. Ha egy ízület nem képes a kívánt mozgást végrehajtani a szomszédos ízületek fogják kompenzálni az elmaradt mozgást. Vagy feladva stabilitásukat vagy túlzott mozgástartományban mozognak. Ezeket a kompenzációkat, minőségi eltéréseket figyeljük a mozgásminta végrehajtása során.

Aszimmetria

A harmadik szűrő az aszimmetria. Az FMS 5 mintában is külön értékeli a jobb és a bal oldali testfelet. A betegvizsgálat során elsősorban strukturális aszimmetriákat keresünk kevésbé foglalkozunk a funkcionális részaránytalanságokkal. Strukturális eltérés adódhat végtaghossz különbségből, fejlődési rendelleneségből, műtét következményéből. Funkcionális aszimmetria pedig a mozgás képesség jobb és baloldali eltérését vizsgálja.

Redundancia

A negyedik szűrő pedig a redundancia vagy ismétlődés. Ugyanazokat a mozgásokat több mintában is végrehajtjuk különböző megkötések mellett. Megfigyelhetjük az ízületek mobilitását nyílt és zárt kinematikus láncban. Amiért erre szükség van, vegyük példaként a csípő extenzót. A 7 tesztből 5 megköveteli a csípő extensiós mozgását. A térd flexiója esetén a m. rectus femoris tenziója megnövekszik ami gátolhatja a csípő extenziós mozgását. Ez a tenzió növekedés a térd extenziós helyzetében nincs meg és teljesen más lesz a mozgás kivitelezése. (Gray Cook, 2010)